IGAZSÁGÜGYI ÍRÁSSZAKÉRTŐ
ÖTVÖS ZOLTÁN IGAZSÁGÜGYI ÍRÁS-, NYOM- ÉS FEGYVERSZAKÉRTŐ
Megbízásról
Az írásszakértőt szakvélemény készítésére kirendeléssel vagy magánmegbízással lehet felkérni az ország egész területéről.
Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény (2005. XLVII. tv.) 2. § (1) szerint igazságügyi szakértői tevékenységet az erre feljogosított természetes személy (igazságügyi szakértő), cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaság, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező vállalkozás, e célra létesített igazságügyi szakértői intézmény, igazságügyi szakértői testület, külön jogszabályban feljogosított állami szerv, intézmény, szervezet végezhet. A harmadik pont szerint eseti szakértő csak igazságügyi szakértő hiányában vehető igénybe.
Az írásszakértőt - kirendelése vagy megbízása alapján folytatott - szakértői eljárás során, titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a szakértő közreműködésének kezdeményezésétől kezdődik, minden információra vonatkozik, így a visszautasított kirendelés vagy megbízás tényére és tartalmára, és miden megismert más adatra is.
Az írásszakértő köteles betartani az Etikai Kódex - az igazságügyi szakértői kamaráról rendelkező (1995.évi CXIV. Törvény 26.§. a.) pontjában meghatározott -, az igazságügyi szakértői tevékenység etikai normáira vonatkozó szabályokat.
ÍRÁSSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNYEK KÉSZÍTÉSE:
- Kézírás, névaláírás, kézeredet vizsgálata, megállapítása, azonosítása.
Kézírás, aláírás készítője a névtulajdonos- e, vagy más személy. Számításba jövő személyek közül származik, vagy származhat a kézírás, aláírás. Történt, vagy történhetett-e kézírás, aláírás hamisítása, ha igen, hogyan, milyen módszerrel, és az bizonyítható-e stb.
- Írógéppel, egyéb technikai eszközzel, pl. számítógéppel, nyomtatóval készített levelek, iratok, szövegek vizsgálata. (Technikai hamisítás megállapítása vagy kizárása érdekében műszeres vizsgálatra is van lehetőség.)
Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat
Az írásszakértői vizsgálat az igazságügyi szakértői tevékenység egyik legelterjedtebb fajtája. Feladata, hogy a bíróság, az ügyészség, a rendőrség, illetve a jogszabályban meghatározott más hatóság kirendelése, továbbá megbízás alapján a különböző úton létrejött írások (kézírás, nyomtatvány, sokszorosítás…) tudományos technikai módszerekkel történő vizsgálata releváns tények feltárása és megismerése végett.
A kézírásszakértői vizsgálat feladata a szöveg, aláírás, szám- és egyéb kézírásos feljegyzések készítőjének megállapítása, a kézírásos dokumentációk (betűvel és számmal írt szövegek, aláírások) vizsgálata a szövegen és aláírások készítőjével kapcsolatos kérdések megállapítása.
Az írásszakértőnek leggyakrabban a kézírás eredetére és az író személy azonosságára vonatkozó kérdéseket tesznek fel (a kézírás, aláírás eredeti-e vagy hamisított). Azonban egyes esetekben az írásszakértő válaszolni tud az egyes szövegrészek azonos vagy eltérő keletkezése, a kézeredet, értelmi szerző, a szövegkészítés ideje, az író keze (jobb vagy bal) vonatkozásában, a kézírás készítőjének személyével kapcsolatos szubjektív és objektív körülmények megállapítására, a készítés módszerének (elővonalazás, sorvezető alkalmazása), külső hatások megállapítására (mind az eredeti, mind az utólagos megváltoztatások esetében), az eredeti tartalom megváltoztatásának tényére, az új tartalom megállapítására. A szakértő nemcsak észlel, hanem véleményt nyilvánít, következtetést von le az észlelt tényekről, vagyis még nem (vagy nem bizonyosan) ismert összefüggésekre mutat rá. Ha a szakértői vélemény nem vinne új tényeket az eljárásba, hanem csak megismertetné a már ismert tényeket, semmi szükség sem volna rá. A szakértői véleménynek nincs is más funkciója, mint az ügyben már meglevő, de még nem ismert összefüggések, tények, tudományos tételek interpretálása, megismertetése.
A szakértő feladata, hogy a tudomány és a műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse a tényállás megállapítását és a szakkérdés eldöntését. Ebből következik, hogy a kirendeléssel a szakértőre nem hárítható át a per eldöntéséhez szükséges tények és körülmények felderítésének feladata, és nem engedhető át a szakértőnek a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó jogköre és a jogi kérdések megítélése.
A NÉVJEGYZÉK részletek: az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről szóló 210/2005. (X. 5.) Korm. rendeletben, a névjegyzéket az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezeti - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat és hatásköréről szóló 164/2006. (VII.28.) Korm. rendelet 14/A §-a alapján, megtalálható: www.szakertok.irm.gov.hu - vagy: www.irgm.gov.hu Közérdekű Információk Igazságügyi Szakértők Adatbázisa.